Hogyan kezeljük a stressz akut reakcióját?

Tartalom

• szakaszában
• 1. módszer: Felismerje az akut stresszt
• 2. módszer Kezelje az akut stresszt a terápia követésével
• 3. módszer Kezelje az akut stresszt gyógyszeres kezeléssel
• 4. módszer Pihenjen és pozitív gondolatokkal járjon

Ebben a cikkben: Akut stressz elismeréseAkut stressz kezelése a terápia követésévelAkut stressz kezelése gyógyszerekkelFeszítés és pozitív gondolatok felvétele25

Az akut stressz pszichológiai sokk, amely általában egy trauma után egy hónapon belül jelentkezik. Ha nem kezeli, az akut stressz poszt-traumás stressz rendellenessé alakulhat, hosszú távú mentális rendellenességgé. Sok munkára és beavatkozásra lesz szükség a mentálhigiénés szakembertől, de a megfelelő kezelés mellett visszatérhet a normál életbe.

szakaszában

1. módszer: Felismerje az akut stresszt

1. 
   

   
   Kérdezd meg magadtól, hogy Ön vagy valaki ismerősje kevesebb mint egy hónappal ezelőtt szenvedett-e traumát. Annak érdekében, hogy ezt a rendellenességet akut stresszválasznak lehessen tekinteni, a betegnek kevesebb mint egy hónappal a tünetek megjelenése előtt jelentős érzelmi traumát kellett tapasztalnia. A trauma általában halállal, halál félelmével vagy fizikai vagy érzelmi sérüléssel jár. Annak ismeretében, hogy Ön vagy valaki körülötte valaki szenvedett-e ilyen típusú sérüléssel, könnyen megértheti, hogy a tünetek oka a stresszre adott akut reakció. A trauma leggyakoribb okai a következők:
   • személyi traumás események, például támadás, nemi erőszak vagy jelenlét gyilkosság során
   • bűncselekmény, például rablás áldozata
   • motoros baleset
   • kisebb agyi sérülések
   • balesetek egy gyárban
   • természeti katasztrófák

2. 
   

   
   
   
   Kérdezze meg a stressz akut reakciójának tüneteit. Számos tünet jelezheti a stressz akut reakcióját. A mentális rendellenességek diagnosztikai és statisztikai kézikönyvének ötödik kiadása (DSM-5), a mentális betegségek általános kézikönyve szerint, ha a beteg egy trauma után bemutatja a korábbi tüneteket, akkor lehetséges, hogy akut stresszreakciót szenved. A tüneteknek több mint két napig, de kevesebb mint négy hétig kell tartaniuk, hogy akut stresszreakciónak lehessen tekinteni.

3. 
   

   
   Vegye figyelembe a disszociált tünetek jelenlétét. A disszociáció akkor fordul elő, ha valaki azt akarja, hogy a valóságban ne legyen többé láb. Ez a trauma kezelésének általános mechanizmusa azokban az emberekben, akik egy ilyen élni szeretnének. Ennek sokféle módja lehet. A következő tünetek közül három vagy több a stressz akut reakcióját jelzi.
   • Zsibbadás, leválódás vagy érzelmi reakció hiánya.
   • A körülötte lévők csökkent tudatossága
   • Az az érzés, hogy a külvilág nem valódi.
   • A személytelenítés. Ez akkor fordul elő, amikor az egyén úgy érzi, hogy érzéseik és tapasztalataik nem az övék. A traumák áldozatai meggyőződhetnek arról, hogy az események, amelyek velük történtek, valójában valaki mással történt.
   • Disszociált lamnesia. Az egyének blokkolhatják vagy elfelejthetik az esemény egész traumait vagy aspektusait.

4. 
   

   
   
   
   Figyelje meg, ha a személy meg akarja élni a traumát. Az akut stresszreakciótól szenvedő személy sokféleképpen élheti át a traumás eseményt. Ha Ön vagy valaki ismeretes személy a következők közül egyet vagy többet élvezi újra a sérülésnek, ez azt jelzi, hogy a stressz akut reakcióban van.
   • Ismétlődő képek vagy gondolatok az eseményről.
   • Az eseményhez kapcsolódó álmok, rémálmok vagy éjszakai rettegések.
   • Az esemény részletes visszajelzései. Lehet, hogy gyors visszajelzések vagy nagyon részletezett események adják az egyéneknek azt a benyomást, hogy a trauma újraéledik.

5. 
   

   
   Vegye figyelembe az eltérési viselkedést. A beteg szorongást érez, amikor olyan elemekkel érintkezik, amelyek emlékeztetik őt a traumatikus eseményre. Gyakran elkerülheti olyan helyzeteket vagy helyeket, amelyek a traumára emlékeztetik őt. Ha észreveszi, hogy valaki szándékosan elkerüli a traumához kapcsolódó bizonyos helyzeteket vagy helyeket, ez lehet a stressz akut reakciójának jele.
   • Az áldozat általában fokozott szorongás, akut súlyosbodás vagy hipervigilancia tüneteit mutatja, amikor közel áll ahhoz, ami emlékezteti őt az eseményre.

6. 
   

   
   Figyelje meg, hogy az előző tünetek jelentős problémákat okoznak-e a mindennapi életben. Az akut stresszválasz másik diagnosztikai kritériuma a tünetek, amelyek jelentősen befolyásolják a beteg életét. Döntse el az életét vagy a személy mindennapi életét, hogy megtudja, a tünetek nem okoznak-e jelentős problémákat.
   • Figyelje meg ezeknek a munkájára gyakorolt ​​hatását. Tud koncentrálni a feladataira és elvégezni a munkáját, vagy lehetetlen számodra? Van emlékei a munka közbeni traumáról, amely megakadályozza a munka folytatását?
   • Figyelje meg társadalmi életét. Aggodalmat okoz-e az a gondolat, hogy elmegyek hozzád? Megállt már a barátaiddal? Megpróbálta-e elkerülni azokat a dolgokat, amelyek emlékeztetnek a traumájára, amely levágta Önt bizonyos társadalmi helyzetektől?

7. 
   

   
   Kérjen segítséget egy szakembertől. Ha Ön vagy valaki ismeri, megfelel az akut stresszreakció fenti kritériumainak, keressen segítséget szakembernél. Szerencsére ez egy rendellenesség gyógyítható, de a lehető leggyorsabban kell cselekednie. Az orvos képes lesz értékelni az Ön állapotát és megfelelő kezelést alkalmazni.
   • A helyzet diktálja, hogy mit kell tennie először. Ha Ön vagy valaki, akit ismert, súlyos rohammal, öngyilkossági vagy gyilkos gondolatokkal rendelkezik, vagy erőszakossá válik, azonnal hívja a 112-et. A válság végeztével kérhet segítséget egy pszichológustól.
   • Ha öngyilkossági gondolatai merültek fel, felhívhatja az ügyfélszolgálatot, amely segíti az öngyilkos embereket.
   • Ha Ön vagy ez a személy aggódik, mert válsághelyzetben van, egyeztessen egy terapeutával vagy más mentálhigiénés szakemberrel.

2. módszer Kezelje az akut stresszt a terápia követésével

1. 
   

   
   Próbálja ki kognitív-viselkedési terápiát. Jelenleg ezt a terápiát tartják az akut stresszválasz leghatékonyabb kezelésének. Azt is felfedezték, hogy az akut stresszválasz korai kezelése segít megakadályozni poszt-traumás stressz rendellenesség kialakulását, amely a hosszú távú hatásokhoz hasonló rendellenesség.
   • Az akut stresszreakció kognitív viselkedésterápiája arra koncentrál, hogy megváltoztassa, hogyan érzékelje a tapasztalt traumaval járó kockázatot, és a trauma kezelésére, annak érdekében, hogy érzéketlenítse azokat a kiváltó okokat, amelyek esetleg kialakultak trauma.
   • A terapeuta megtanít fizikai, érzelmi és pszichológiai reakciókat a traumára, hogy jobban felismerje a kiváltó eseményeket és a válaszokat. A terapeuta elmagyarázza Önnek is, hogy miért és miért fontos ez a folyamat, hogy leszerezzék Önt e tapasztalatok alapján.
   • A terapeuta emellett relaxációs technikákat is kínál Önnek a szorongásos rohamok során, munkán kívül és ülések során, amikor verbálisan kezelik a traumát, vagy elképzelik a traumát, és hangosan leírják.
   • A terapeuta a kognitív-viselkedéses terapeutát is felhasználja tapasztalatainak újrafogalmazására, és szükség esetén a túlélő bűntudatának leküzdésére. Például akut stresszreakció esetén a beteg olyan autóbalesetben lehetett, amely halált okozott. Most rémülhet, hogy bejut a kocsiba, mert úgy érzi, hogy meg fog halni. A terapeuta meg fogja találni a módját, hogy segítsen a betegnek ezt az élményt másképp látni. Ha a beteg 25 éves, a terapeuta azt mondhatja neki, hogy 25 éve van autóban és nem halott meg, tehát a statisztikák az ő javát szolgálják.

2. 
   

   
   Forduljon pszichológushoz közvetlenül trauma után. Ez magában foglalja egy mentálhigiénés szakember beavatkozását a trauma után, a folyamatban, mielőtt az akut stresszreakció tünetei megjelennének. A beteg intenzív terápiás ülésen vesz részt, hogy megbeszélje a traumát egy szakemberrel. Ennek a kezelésnek az a hátránya, hogy azt a rendezvény után nagyon gyorsan kell elvégezni, hogy hatékony legyen.
   • Ennek a pszichológiai beavatkozásnak a következményeit következetlennek tekintik. Egyes tanulmányok szerint ezek a pszichológiai beavatkozások nem nyújtanak hosszú távú előnyt a betegek számára. Ez nem akadályozhatja meg a szakember segítségétől, ez csak azt jelenti, hogy terapeuta más megközelítést fog alkalmazni, ha a kezdeti beavatkozás eredménytelen volt.

3. 
   

   
   Csatlakozzon egy szorongáskezelő csoporthoz. A terapeutával való személyes szemináriumokon kívül a csoportos kezelések segíthetnek olyan személyeknek is, akiknek akut stresszreakciója van. Ezeket az üléseket általában egy terapeuta felügyeli, aki irányítja a beszélgetést és biztosítja, hogy a csoport minden tagja pozitív tapasztalattal rendelkezzen. Egy támogató csoport segíthet elkerülni a magány és elszigeteltség érzéseit, mivel olyan emberekkel fog végül találkozni, akik hasonló tapasztalatokkal éltek a tiédnél.
   • A kezdeti pszichológiai beavatkozáshoz hasonlóan kétség merül fel az akut csoportos stresszreakció kezelésének hatékonyságával kapcsolatban, ám a résztvevők továbbra is értékelik az ülések során kialakult közösséget.

4. 
   

   
   Próbálja ki az expozíciós terápiát. Gyakran az akut stresszreakció bizonyos helyektől és bizonyos helyzetektől félelmet okoz a betegekben, mert emlékeztetik őket a traumára. Ez rendkívül nehéz lehet az áldozat számára, mivel abbahagyhatja a találkozást más emberekkel, vagy munkába mehet, hogy elkerülje a trauma emlékezését. Kezelés nélkül ezek a félelmek poszt-traumás stressz rendellenessé válhatnak.
   • Az expozíciós terápia során a beteg apránként ki van téve a szorongást okozó elemeknek. A terapeuta reméli, hogy ez az expozíció fokozatosan érzéketlenné teszi az ingereket, hogy mindennapi életében képes kezelni ezeket a félelmeket.
   • A kezelés gyakran vizualizációs gyakorlatokkal kezdődik. A terapeuta megkérdezi a beteget, hogy a lehető legrészletesebben vizualizálja egy stresszes tárgyat. Fokozatosan az ülések addig folytatódnak, amíg a terapeuta el nem kíséri a beteget a valós életben szembenézve ezzel a stresszes elemmel.
   • Például egy páciens szemtanúja lehet egy könyvtárban történt lövöldözésnek, és most fél a könyvtárakba való belépésről. A terapeuta azzal kezdheti, hogy megkérdezi tőle, hogy képzeljen el egy könyvtárban, és írja le, mit érez. A terapeuta ezután úgy díszítheti irodáját, hogy könyvtárhoz hasonlítson, úgy, hogy a beteg úgy érzi, mintha ott lenne, tudván, hogy ő kezeli a környezetét. Végül mindketten elmenhetnek egy könyvtárba.

3. módszer Kezelje az akut stresszt gyógyszeres kezeléssel

1. 
   

   
   Bármely gyógyszer szedése előtt beszéljen orvosával. Az összes egyéb vényköteles gyógyszerhez hasonlóan az akut stresszreakciót kiváltó gyógyszerek függőséggel járnak. Emiatt ilyen típusú kábítószereket beszerezhet a fekete piacon. Soha ne szedjen olyan gyógyszert, amelyet az orvos nem írt fel. Ha helytelen adagokat vett be, súlyosbíthatja a tüneteket és meghalhat.

2. 
   

   
   Vegyen szelektív szerotonin visszavétel-gátlókat (SSRI). Az SSRI-ket választott gyógyszereknek tekintik az akut stresszválasz leküzdésére. Segítik az agy szerotoninszintjének megváltoztatását, amely lehetővé teszi a hangulat javítását és a szorongás csökkentését. Ezek a gyógyszerek továbbra is sok mentális rendellenesség leggyakoribb kezelése.
   • A leggyakoribb SSRI-k közül a sertalin (Zoloft), a citalopram (Celexa) és a citalopram (Lexapro).

3. 
   

   
   Vegyen triciklusos antidepresszánsokat. A lamitriptilin és a limipramin hatékonynak bizonyult az akut stresszválasz ellen. A triciklusos antidepresszánsok növelik a noradrenalin és a szerotonin mennyiségét az agyban.

4. 
   

   
   Próbálja ki a benzodiazepint. A benzodiazepint gyakran írják fel a szorongás csökkentésére, tehát hasznos lehet azok számára, akiknek akut stresszreakciója van. Altatót is szolgál, mivel segíti az álmatlanság enyhítését, amely gyakran kíséri az akut stresszreakciót.
   • A benzodiazepin legelterjedtebb típusai között megtalálhatók a klonazepám (Klonopin), a diazepam (Valium) és a lorazepam (Ativan).

4. módszer Pihenjen és pozitív gondolatokkal járjon

1. 
   

   
   A relaxációs technikákkal enyhítse a stresszt. A relaxációs technikákról kimutatták, hogy nagyon hatékonyak a mentális egészség javításában. Elősegítik a stressz tüneteinek csökkentését, és segíthetnek megelőzni az akut stresszreakció visszaesését. Emellett kezelni tudják a mentális betegségek, például álmatlanság, fáradtság vagy magas vérnyomás mellékhatásait is.
   • Amikor pszichológiai segítséget kér az akut stresszreakció érdekében, terapeuta biztosan tanítja a relaxációs technikákat. Ez általában a kognitív-viselkedési terápia része.

2. 
   

   
   Gyakorold a mély légzést. A mély légzés széles körben elterjedt és hatékony eszköz a stressz csökkentésére. A megfelelő technikák használatával hatékonyan csökkentheti stresszét és elkerülheti a jövőbeli problémákat.
   • Lélegezz a hasaddal, és ne a törzstel. Ez segít több oxigént pumpálni a testébe, és jobban pihenni. Lélegezve tegye a kezét a hasára, hogy megbizonyosodjon arról, hogy duzzad és leereszkedik, amikor lélegzik. Ha nem erről van szó, akkor nem lélegzik elég mélyen.
   • Ülj egyenes háttal. Ellenkező esetben is feküdhet a padlón.
   • Lélegezzen be az orrán és a szájon át. Lélegezzen be annyi levegőt, amennyire csak lehetséges, majd lélegezzen be, amíg a tüdő teljesen kiürül.

3. 
   

   
   Csinálj néhány meditációt. A mély légzéshez hasonlóan a meditáció segít enyhíteni a stresszt és pihenni. A rendszeres meditáció segít javítani fizikai és mentális egészségét azáltal, hogy csökkenti a stresszt és a szorongást.
   • Ehhez el kell mennie egy csendes helyre, összpontosítania kell egy hangot, és hagynia kell, hogy elméje elforduljon mindennapi gondjától és gondolatától.
   • Válasszon egy csendes helyet, üljön kényelmesen, törölje a gondolatait minden gondolatából, és összpontosítson egy gyertya képére vagy egy olyan szóra, mint a "nyugodt". Naponként 15 és 30 perc között csináld.

4. 
   

   
   Hozz létre egy támogatási hálózatot magad számára. Azok az emberek, akik számíthatnak egy jó támogatási hálózatra, kevésbé valószínű, hogy mentális betegségek epizódjait vagy visszaeséseit tapasztalják meg. A barátainak és a családtagjainak mellett támogató csoportokban is részt vehetnek, hogy megismerjék a társat.
   • Ossza meg problémáit szeretteivel. Ne tartsa meg az érzéseit önmaga ellen. Nagyon fontos, hogy beszéljen családjával vagy barátaival arról, hogy mi érzi magát a támogatási hálózat felállításában. Nem tudnak segíteni, ha nem tudják, mi folyik itt.
   • Arra is kérhet segítséget, és megtalálhat egy támogató csoportot az ön közelében, amely erre a mentális betegségre szakosodott. Az interneten gyors kereséssel egy csoportot talál az Ön közelében.

5. 
   

   
   Vegyen naplót. A napló segíthet csökkenteni a stresszt és a szorongást. Megszabadító élmény annak bemutatása, ami a szívedben van, és a legtöbb mentális betegség kezelési programja magában foglalja a napló vezetését. Vállaljon arra, hogy napi néhány percet töltsön el annak érdekében, hogy valódi haszonnal járjon.
   • Írás közben próbáljon valóban gondolkodni a problémáin. Először írjon meg azokról a dolgokról, amelyek kiváltották a stresszt, majd arról, hogyan reagált rá. Hogyan érezted vagy érezted magad, amikor stresszbe kezdett?
   • Elemezze az esemény értelmezését. Azonosítsa azokat a pillanatokat, amikor negatív gondolatmintát ad meg. Ezután próbáljon pozitívabb módon ellensúlyozni értelmezését, és kerülje el a katasztrófát.